Megbocsátás
Emiliano Tardif José H. Prado Flores - JÉZUS él! - Marana Tha Kiadó - Részlet
"Egész kiskoromtól kezdve komoly problémák voltak apám és köztem, s ezért el kellett hagynom a házunkat. Úgy gondoltam, az idő majd begyógyítja gyermekkorom keserű emlékeit, de nem így történt. Mindig éreztem fájdalmas emlékeim súlyát. Isten kegyelme lehetővé tette, hogy megismerjem a karizmatikus megújulás mozgalmát, s ez sok köteléktől szabadított meg és erős ösztönzést jelentett hitemben is. Hiányzott azonban valami. Nem ismertem azt a spontán és természetes örömöt, amit a megújulás minden tagjánál láttam. Keserűnek éreztem magam és közönyösnek.
Így teltek az évek, mígnem 1977 februárjában apám súlyos beteg lett. Tudtam, hogy itt az alkalom a kibékülésre, de se erőm, se bátorságom nem volt hozzá.
Február 13-án, amikor apám már agonizált, magammal harcoltam, mert úgy éreztem, nincs erőm a megbocsátásra. Imádkozni kezdtem és így szóltam az Úrhoz: >>Teljesen egyedül nem bírom.<< Egy belső hang világosan azt felelte: >>Te egyedül nem tudod, de az én nevemben már meg tudod tenni; minden lehetséges annak, aki hisz.<<
Az Úr erejének segítségével közeledtem apámhoz, megöleltem és teljes szívvel megbocsátottam neki. Nemcsak én bocsátottam meg, hanem könnyes szemmel kértem az ő bocsánatát is. Apám haldokló arca megváltozott, vagy talán csak én láttam más szemmel, mert az Úr engem változtatott meg.
Ekkor Jézus Krisztus szívének szeretetével szerettem apámat és Jézus karjainak melegével öleltem át.
E naptól új éneket énekeltem Istennek, az öröm himnuszát, hét éven át. Az Úr megengedte, hogy lássam dicsőségét, hála a megbocsátás révén nyert lelki gyógyulásnak. Most már boldog vagyok és örömmel hirdetem, hogy az Úr vitt végbe csodát bennem és tanúsíthatom, hogy mindenre képes vagyok annak segítségével, aki erőt ad."
Egy másik nagyon szép tanúságtétel Olga G. esete a guatemalai Cabreráben:
"Tíz napon át nagyon erős, deformációval járó fájdalmat éreztem a lábamban és a karomban. Tizenöt orvost kerestem fel gyógyulásom érdekében és egyikük azt mondta, hogy amputálni kellene a lábamat.
1976. május 1-én teljes rokkant lettem. Életem hátralévő részét az ágyban vagy a tolószékben kellett volna eltöltenem, s ezt gyűlöltem.
Tudtam, hogy a gimnáziumban mise lesz a betegekért. Úgy döntöttem, tolószékemen elmegyek oda. Éppen elhelyeztek elől, amikor belépett Casariego bíboros. Megállt előttem, megfogta a kezem és azt mondta: >>Az Úr szeret téged, s ma meg fog gyógyítani.<<
Amikor a lelki gyógyulásról szóló ima elkezdődött, én sírva fakadtam és teljes szívvel megbocsátottam azoknak, akik nekem rosszat tettek. Majd amikor Tardiff atya testi gyógyulásomért imádkozott, úgy éreztem, hogy valami meglök és azt mondja: >>Állj fel és járj!<< Hőhullámot éreztem, majd megborzongtam. Könnyes szemmel felálltam és az oltárral szemben járni kezdtem.
Az Úr olyan csodálatos, hogy testileg, erkölcsileg és lelkileg is meggyógyított.
Áldott legyen az Ő neve és örökké dicső! Dicsőség Neked Uram, a mindenség Királyának."
Emiliano Tardif José H. Prado Flores - JÉZUS él! - Marana Tha Kiadó (2018) - Részlet (132-133. oldal) - A Marana Tha Kiadó (Katona István Atya) engedélyével