Keresztút
Keresztúti ájtatosság
HARMADIK ÁLLOMÁS - Jézus először esik el a kereszttel
ÉNEK (78. sz.)
Botlik, roskad szegény tested,
Nem bírja a nagy keresztet.
Földre sujtód, jaj! én voltam,
Ki oly sokszor elbotoltam.
(PAP:) Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
(HÍVEK:) Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Betegségeinket ő hordozta, s fájdalmainkat ő viselte." (Izajás 53, 4.) Kimerült, agyongyötört Üdvözítőnk nem bírja el bűneink rettenetes súlyát. A földre roskad, de újra fölkel és tovább járja értünk a keresztutat. Mélységes bánattal siratjuk a magunk elestét, elkövetett bűneinket. Bocsásd meg azokat, Uram! Ezentúl kitartunk melletted, ha kell, a halál árán is.
MI ATYÁNK, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké! Amen.
ÜDVÖZLÉGY MÁRIA, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus, Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen.
(PAP:) Könyörülj rajtunk, Uram!
(HÍVEK:) Könyörülj rajtunk!