Don Bosco és a kígyó
Emmanuel Maillard Nővér - A Szentlélek végül elhozza a békét - Marana Tha Kiadó - Részlet
"Drága gyermekek! Ma úgy hívlak benneteket imádkozni, ahogy eddig még sohasem. Imádkozzatok a békéért. A sátán hatalmas és nemcsak az emberi életet akarja romba dönteni, hanem a természetet és a bolygót is, ahol éltek. Ezért drága gyermekeim, imádkozzatok, hogy az imádság által a béke isteni áldása megóvjon benneteket. Isten azért küldött hozzátok, hogy segítsek nektek. Ha akarjátok, ragadjátok meg a rózsafüzért. Egy egyszerű rózsafüzér csodákat tehet a világban és az életetekben..." (1991. január 25-i üzenet)
Don Bosco minden idők egyik legkedveltebb szentje. Íjának több húrja is volt: ügyes trükkökkel szólította meg a fiatalok szívét; bőséges kenettel, humorosan adta elő magát; látványos megtéréseket harcolt ki, segítette a szegényeket, csodákat tett; gyermekei szükségleteiről a Gondviselés isteni módon gondoskodott, bármit képes volt kiesdeni a Szűzanyánál... hogy csak néhány dolgot említsünk.
Don Boscónak azonban volt egy meglehetősen ritka ajándéka is: Szent Józsefhez hasonlóan Isten az álmaiban látogatta meg és tanította őt. Álmait összeírták az utókor számára és a mai napig értékes világosságot nyújthatnak keresztény életünkben.1 Nézzük meg egyik legmegdöbbentőbb álmát: a kígyóról szólót.
1862-ben, Mária mennybevételének előestéjén, augusztus 14-éről 15-ére virradó éjszaka don Bosco testvére házában, Castelnuovo d'Astiban aludt, amelyet azóta már Colle don Boscónak hívnak. Vele voltak fiai is. Egyszerre megjelent előtte a Vezetője. Meg kell említenünk, hogy don Bosco álmaiban volt egy személy, akit ő "Vezetőnek" hívott, megmagyarázta neki mindazt, amit látott, hogy tanításában az álom értelme kristálytiszta legyen. Ez a Vezető nem volt más, mint Szűz Mária. Az álomban hívta, hogy menjen vele a tanya udvara mögötti rétre. A fűben hatalmas kígyót mutatott neki, vagy hét-nyolc méter hosszút. Don Bosco halálra rémült és el akart futni. Vezetője azonban nyugtatta és arra kérte, maradjon, mert nem kell félnie. Kötélért ment, majd don Boscóhoz lépett és így szólt:
- Fogd meg a kötél egyik végét és tartsd erősen. Én megfogom a másik végét és együtt elfogjuk vele a kígyót.
- És azután? - kérdezte don Bosco, még mindig rémülten.
- A földhöz vágjuk.
- Isten ments! - felelte don Bosco. - Jaj nekünk, ha így teszünk! A kígyó ellenünk fordul és széttép minket!
- Dehogy is! Tegyünk úgy, ahogy mondtam!
- Én aztán nem kockáztatom az életemet.
"A Vezető azonban tovább unszolt" - meséli don Bosco - "és állította, hogy a kígyó semmit sem fog ártani nekünk. Ahogy ezt mondta, beleegyeztem, hogy azt tegyem, amit mond. Ő pedig felemelte a kötelet és a hátán megsebezte az állatot. A kígyó odafordult. Hátra vetette a fejét, hogy megharapja azt, ami hátulról megütötte, de nem sikerült neki, megfeszült, mintha hurkot kötöttek volna rá."
- Tartsd erősen a kötelet - kiáltotta a Vezető. - El ne engedd!
Egy közeli körtefához szaladt és a kezében lévő kötélvéget odakötötte. Majd a másik végét fogta meg és a ház egyik ablakának rácsához kötötte. Ezalatt a kígyó dühödten küzdött, fejével és rettenetes gyűrűző testével a földhöz tapadt. Húsa szétesett, darabjai szanaszét hullottak. Végül csak egy csupasz csontváz maradt belőle.
Amikor a kígyó végre elpusztult, a Vezető leoldozta a kötelet a fáról és az ablakrácsról és egy ládába tette. Néhány pillanat elteltével újra kinyitotta a ládát. Belenéztem és magam és fiaim legnagyobb meglepetésére azt láttam, hogy a kötél az Ave Maria szavakat formálja. A Vezető ekkor megmagyarázta: "A kígyó az ördögöt jelképezi, a kötél pedig az Üdvözlégyeket, pontosabban a rózsafüzért, az Üdvözlégyek sorozatát, amelyek segítségével a pokol összes ördögével harcba szállhatunk, legyőzhetjük és eltaposhatjuk őket."2
Ennél a pontnál igen fájdalmas jelenet bontakozott ki don Bosco szemei előtt. Fiatalok jelentek meg a széttépett kígyótetem körül. Enni kezdték és a hús mérgezte őket.
"Teljesen kétségbe estem" - meséli don Bosco -,"mivel akárhogy is figyelmeztettem őket, egyre ették a húst. Kiáltottam egyiknek is, másiknak is, meg-megpofoztam, ököllel ütöttem őket, hogy ne egyenek belőle, de mindhiába. Elszörnyedve láttam, hogy körülöttem mindenhol gyerekek fekszenek a földön, rettenetes állapotban."
Don Bosco ekkor Vezetőjéhez fordult:
- Nincs valamilyen gyógymód erre a sok rosszra?
- Természetesen van! - felelte a Vezető.
- Éspedig? - firtatta don Bosco.
- Nincs más megoldás, mint az üllő és a kalapács.
- Hogyan? Rakjam őket üllőre és üssem kalapáccsal?
A Vezető így felelt: - A kalapács a gyónást jelképezi, az üllő az áldozást. Ezt a két eszközt kell használni.3
Az "ifjúság szentje" minden bizonnyal az egyik legodaadóbb rózsafüzér-imádkozó volt.4 Egyszer egy tekintélyes ember látogatta meg. Don Bosco megmutatta neki, milyen tevékenységeket végez a fiatalok között. A vendégnek nagyon tetszett a dolog, azonban megjegyezte: "Minek kell minden nap ennyi időt tölteni a rózsafüzérrel? Elvesztegetett idő a gyerekeknek; értékes idő, amit fontosabb dolgokkal is eltölthetnének."
Ám don Bosco így válaszolt: "Ezt sohasem hagynám ki a napirendjükből! Ez az a biztos eszköz, amellyel megmenekülhetnek az ördög támadásaitól, amellyel feléleszthetik magukban a hitet és a tisztaságot, kiszabadulhatnak a tévelygésből és támogathatják az Egyházat." Majd megismételte: "A rózsafüzér az üdvösség köteléke, amellyel visszaverhetjük, legyőzhetjük, kiirthatjuk a pokol minden ördögét!"
1
Don Bosco Jóéjszakátjai és álmai, Don Bosco kiadó, Budapest, 2009.
2
"A kígyó és a rózsafüzér", I Sogni di don Bosco (elledici, 1995), p. 57-58. http://charismata.free.fr/?p=2955
3
Az itáliai vidékeken a fiatal földművesek lángszóróval, üllővel és kalapáccsal készítettek maguknak munkaeszközöket. Ha mindezt a gyónás és az áédozás szentségére vonatkoztatjuk, értelmezhetjük úgy, hogy a gyónás nem valami egyszerű eszköz, amellyel megtisztítjuk a lelkiismeretünket, az áldozás sem egyszerű jámborsági forma. A papoknak adott erőteljes eszközök ezek, amelyet azért kaptak, hogy a híveket a jó úton vezessék.
4
Marija látnok megkérdezte a Szűzanyától: "Mit üzensz a papoknak?" "Azt kérem tőletek, hogy mondjátok meg a papoknak, imádkozzák a rózsafüzért! A rózsafüzérrel legyőzhetik mindazt a bajt, amellyel a Sátán el akarja árasztani a Katolikus Egyházat. Papok, mindannyian imádkozzátok a rózsafüzért! Szenteljetek időt a rózsafüzérre!" (1985. június 25.)
Emmanuel Maillard Nővér - A Szentlélek végül elhozza a békét - Marana Tha Kiadó (2019) - Részlet (35-38. oldal) - A Marana Tha Kiadó (Katona István Atya) engedélyével
Kegyelemmel Teljes