Az elefánt agyar
Emiliano Tardif José H. Prado Flores - JÉZUS él! - Marana Tha Kiadó - Részlet
Sangmelima protestáns prefektusa személyesen jött elbúcsúzni tőlem és megköszönte felesége májbajának és nővére rossz vérkeringésének gyógyulását. Nagyon meghatódott volt és sangmelimai tartózkodásom emlékéül ajándékot hozott, egy valódi elefánt agyarat. A bőröndömben nem fért el, ezért külön csomagoltam és folytattam utazásomat. Mivel az agyar súlyos volt, pótdíjat kellett fizetnem csomagjaimra. Leszálláskor majdnem a repülőn felejtettem.
Egyik kezemben a kis bőrönd, másikban pedig a "kis ajándék", ami kezdett nagyon zavaró és költséges lenni. Új helyemre érve egy szakértő megcsodálta finomságát és azt mondta: "Atyám, ez az agyar nagy összeget ér. Remélem, nem lesz problémája a repülőtéren, mert nagyon szigorúak az elefántcsont kereskedelemmel kapcsolatban."
Így az életem megváltozott, vettem egy speciális bőröndöt, amit nagyobb gonddal őriztem, mint eddigi csomagjaimat. A repülőtereken egyre több problémám volt, elinduláskor és megérkezéskor a csomagok miatt pótdíjat kellett fizetnem, s így kellett imádkoznom: "Uram, tanúja vagyok annak, hogy felnyitod a vakok szemét. Most csukd be a vámosokét, hogy ne lássák az agyarat. Tudod, egy >>kis ajándék<<.
Ha hotel szobában laktam, őriznem kellett ez a "szent" agyarat és gyakran az ágyam alatt rejtettem el. Prédikációimról visszatérve első dolgom volt, hogy megkerestem az agyarat, megnéztem, megvan-e. Néha percekig szemléltem, simogattam és gondosan rakosgattam.
Egyszer imádkozás közben hirtelen az értékes agyarra kezdtem gondolni és arra, hogy mennyi gondot és aggodalmat jelent nekem, amióta vele utazom. Ekkor hangosan felkiáltottam: "Uram, milyen igazad van, amikor azt mondod: >>Boldogok a szegények<<, hiszen amikor nem volt meg az elefánt agyar, nem voltak problémáim."
Felkeltem és felajánlottam az agyarat az Úrnak. A béke azonnal visszatért szívembe, eltűntek a gondok a túlsúly díjakkal együtt és megszűnt az imáim alatti szórakozottság is.
Ennek köszönhetően megtanultam, hogy az elefánt agyar neve: hatalom, pénz, dicsőség, vagyis anyagi dolgok és ezek mindig a rabszolgaság forrásai. A legrosszabb az, hogy ezen dolgok előtt mindig megalázkodunk és ez eltávolít bennünket az igaz Istentől. Mennyire zavaróak ezek az agyarak! Mennyi túlsúly díjat fizetünk ezekért! Mennyire nehezek, különösen akkor, ha az agyarakon kívül az egész elefántot is cipeljük. Nekünk, akik bizalmunkat az Úrba helyezzük, nincs szükségünk anyagi javakra. Ez az, amit az Úr megmutatott nekem. Ő mindenek Mestere. Kamerunba és Szenegálba a jegyem ára 1.780 dollár volt. Mivel ez igen nagy összeg e szegény országokban, arra kértem őket, hogy munkámért semmit se adjanak. Csak a jegyemet fizették ki, azaz 1.800 dollárt.
Az egyik pap, aki tudta ezt, így szólt:
- "Ez nem igazság, mert sokat dolgoztál és csak 20 dollárt adnak érte. Ez naponta egy dollárt sem tesz ki."
- "Ne nyugtalankodj" - mondtam -, "az Úr a százszorosát adja nekem."
Amikor visszaértem a plébániára, egy egész halom levél várt. Az egyik így szólt: "Úgy gondoltuk, küldünk egy kis ajándékot az evangelizációdért." A kis ajándék az elefánt agyarat juttatta eszembe és letettem a megrémítő levelet. Egy 2.000 dolláros csekk volt benne. Pont a százszoros összeg. Megborzongtam. Nem tudtam, hogy Jézus ilyen pontosan számol. Az biztos, hogy jó zsidó és kiismeri magát a pénzügyekben.
Emiliano Tardif José H. Prado Flores - JÉZUS él! - Marana Tha Kiadó (2018) - Részlet (149-151. oldal) - A Marana Tha Kiadó (Katona István Atya) engedélyével