A bűn bevallását nem lehet megúszni
Mária Simma - Élményeim a Szenvedő Lelkekkel - Marana Tha Kiadó - Részlet
Sok helyen már a gyónás sincs szokásban. A gyónás szentség, amelyet Krisztus rendelt és nem az egyház, ahogy sokan állítják. Krisztus ugyanis ezt mondta: "Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad." (Jn 20,23) A bűnöket tehát be is kell vallani, különben hogy tudná a pap eldönteni, hogy adhat -e feloldozást vagy nem?
Valakitől egyszer ezt hallottam: "Azt viszont nem mondta Krisztus, hogy be kell menni a gyóntatószékbe."
"Nem, ezt tényleg nem mondta" - feleltem. - "Ha magának úgy jobban tetszik, elmondhatja és megbánhatja a bűneit a papnak nyilvánosan, mindenki előtt, így aztán ő a gyóntatószéken kívül is feloldozhatja. De elmondani el kell őket."
Néhol megpróbálják az egyéni gyónást közös bűnbánati áhítat tartásával háttérbe szorítani: az ilyen plébániákon hirtelen csökken a gyónások száma. Ez nem helyes irány. Róma és az osztrák püspökök is egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy egy ilyen bűnbánati áhítaton nem lehetséges súlyos bűnök szentségi feloldozása. Ez az alkalom tehát nem helyettesítheti az egyéni gyónást.
Sok helyen az elsőáldozókat sem készítik fel a szentgyónásra. Ezt sem lenne szabad! A pápa már kétszer elmondta, hogy az első gyónásnak az első áldozás előtt kell megtörténnie. Sajnos sok pap nem tartja magát a pápa utasításához és ez meg fogja bosszulni magát.
A Szenvedő Lelkek arra is ismételten felszólítanak, hogy imádkozzunk a Szentatyáért. Ma szigorúan hozzá kell igazodnunk és saját lelkiismeretünk szerint cselekedni.
Ulmban találkoztam tizenöt éves gyerekekkel, akik még nem gyóntak. Mikor megkérdeztem: "Hogy lehet ez?" - azt válaszolták: "Az elsőáldozás előtt nem volt szabad, hatodikban már gyónhattunk volna. Megbeszéltük egymás közt: Te követtél el más bűnt is azóta? - Hát, tulajdonképpen nem, azonkívül, hogy veszekedtem, nem fogadtam szót, ilyesmi. Na jó, gondoltuk: vagy az elsőáldozás előtt kellett volna gyónnunk, vagy azután már egyáltalán nem. Most már semmi értelme."
Pedig éppen az elsőáldozás előtt lenne nagyon fontos az első gyónás, éppen a lelkiismeret formálása miatt. Sok újító nem hallgatott a püspökökre és önfejűen mindent felforgatott: most azt láthatják, hogy a hívek, főleg a gyerekek pedig rájuk nem hallgatnak.
Az Úr napját szenteld meg!
Egy Szenvedő Lélek azzal bízott meg, hogy az előadásaimon ezentúl mindig említsem meg a vasárnap megszentelését. Ez ellen sokan és sokszor vétünk szükségtelen munkával.
A vasárnapi szentmise az igazán fontos! A szombat esti szentmisét azok számára vezették be, akik vasárnap nem tudnak templomba menni. Ha a fiatalok vasárnapra kirándulást terveznek, akkor menjenek a szombat esti szentmisére, ez rendben van. De ebből nem kell szokást csinálni. "Én mindig szombaton járok, akkor vasárnap nem kell!" - ez így nem megy. Isten előtt ez nincs rendjén.
Kiegészítés a 15. kiadáshoz
A 15. kiadás megjelenése előtt Mária Simma közölte velünk, hogy a Szenvedő Lelkek 1983 óta erősen hangsúlyozzák a családi rózsafüzér jelentőségét: "A gonoszléleknek kisebb hatalma lenne egyházunkban, ha a családokban gyakrabban imádkoznák a rózsafüzért."
A gyávaságról
Sokan vannak ma, akik a gyávaság bűnébe esnek. Belátják, hogy rossz úton járnak, de áldozatul esnek az ördög mesterkedésének, amikor így gondolkoznak: "Nem lóghatok ki a sorból!"
Mária Simma
Mária Simma - Élményeim a Szenvedő Lelkekkel - Marana Tha Kiadó (2011) - Részlet (85, 86-90. oldal) - A Marana Tha Kiadó (Katona István Atya) engedélyével