Rózsafüzér vagy a szovjetek?
Emmánuel Maillard nővér - A rejtőzködő Medjugorjei Gyermek - Marana Tha Kiadó - Részlet
Üzenet, 1985. június 25.
"Azt kérem, hogy hívjatok mindenkit a rózsafüzér imádkozására. Ezáltal legyőzhettek minden bajt, amivel a sátán a katolikus Egyházat akarja sújtani. Papok, mindannyian imádkozzátok a rózsafüzért! Szenteljetek időt a rózsafüzérre!"
A rózsafüzér ereje számos történelmi eseményben megnyilvánult már. Mindnyájan ismerjük a lepantói győzelmet az európai török invázió idejéből. Íme egy másik példa, ami nem is olyan régen történt:
A második világháborút követően Ausztriát négy zónára osztották föl, a szovjetek az ország keleti részét foglalták el. A főváros, Bécs is négy zónára lett felosztva. Három év telt el a szovjet megszállás alatt... az osztrákok nem bírták tovább. De mit tudott volna tenni 7 millió osztrák a kétszázhúszmillió fős ellenséggel szemben? Peter Pavlicek atyának eszébe jutott a lepantói győzelem, amelyben John atya csodálatos módon visszaverte a török túlerő - három az egy ellen - támadását, egyszerűen a rózsafüzér imádkozásával. Ezen felbuzdulva elindította a "Rosenkranzsühnekreuzzug" (a bűnbánat és a rózsafüzér keresztes háborúja) néven ismert mozgalmat. Az osztrákok 10%-ának kellett elköteleződnie arra, hogy naponta elimádkozza a rózsafüzért, hogy a szovjetek kivonuljanak. 500 000-en vállalkoztak rá. Hét éven keresztül imádkozták a rózsafüzért. A mozgalom nyilvános volt: 1954-ben 60 000 hívő menetelt Bécs utcáin imádkozva, a vezetőség tagjainak részvételével. Ez utóbbiak közvetítő szerepet töltöttek be a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokban az ország felszabadításának érdekében. A tárgyalások megállapodáshoz, Állami Szerződéshez vezettek, melyben minden megszálló alakulat távozását szorgalmazták. Egyedi eset a háború utáni történelemben! A szerződést 1955. május 25-én írták alá. A tárgyalások utolsó fordulójáról visszatérve Julius Raab osztrák kancellár a következőt nyilatkozta: "Isten megsegített!" A szovjetek vérontás nélkül hagyták el az országot. (Ez emlékeztet Jeanne d'Arc vérontás nélküli győzelmeire!) Egyébként azon a napon a történészek és a hadsereg vezérei nem értették, hogy mi volt az, ami a szovjeteket kivonulásra késztette! Számukra Ausztria stratégiai szempontból álmaik országa lett volna, kapu a Nyugat felé, nagyon gazdag terület... Mindez talány maradt.
1962-ben, az osztrák A. William atya éppen erről kérdezte a híres német stigmatizált Teresa Neumannt, három hónappal annak halála előtt.
- Valójában annak köszönhető minden - válaszolta -, hogy az osztrákok rózsafüzért imádkoztak!
A rózsafüzér nagyon sokat segített Ausztriában, talán ha Magyarországon is ezt tették volna, a szabadság harcosainak önfeláldozása több eredményt ért volna el...
A rózsafüzér többet ér, mint az emberek könnyei! Miért ne imádkozzunk inkább ahelyett, hogy megbízható vagy kevésbé megbízható politikusokra támaszkodunk? Nem sürgető -e, hogy még ma megállítsuk az Ellenség beavatkozását, családjaink, országunk, a világ életébe? Ha ötszázezer osztrák napi rózsafüzérére volt szükség ahhoz, hogy a szovjeteket kiűzzék az országból, akkor napjainkban hány rózsafüzért imádkozó emberre lenne szükség saját országunk fölemelkedéséhez és ahhoz, hogy engedjük a Béke Királynőjének, hogy az ő saját béketervét valósítsa meg?
Szeretem ezt az egyszerű képet, amelyet egyik testvérem mondott: "Amikor kiveszed a rózsafüzért a zsebedből azzal a szándékkal, hogy imádkozd, képzeld el, hogy a Szűzanya kezét fogod meg. Egész nap kapaszkodj bele és ő vezetni fog téged!"
Emmánuel Maillard nővér - A rejtőzködő Medjugorjei Gyermek - Marana Tha Kiadó (2018) - Részlet (96-97. oldal) - A Marana Tha Kiadó (Katona István Atya) engedélyével