Egy vonzó tanítás
Mária Simma - Élményeim a Szenvedő Lelkekkel - Marana Tha Kiadó - Részlet
Amikor John L. Stoddard a bizonytalanság homályában a vallási igazság biztos világossága után tapogatózott, levelet kapott egy katolikus barátjától, amely az egyház tisztítótűzről szóló tanításának szépségére és észszerűségére hívta fel a figyelmet. A levél Stoddard számára megvilágosodást és segítséget jelentett. Néhány részlet belőle:
"Alig van olyan ókori vallási rendszer, amely nem ábrázolna egy, a tisztítótűzhöz hasonló állapotot. A 16. század reformátoraira maradt, hogy elvessék az egyháznak ezt a régi tanát. Amikor tagadták a szentmise szentségét és a katolicizmus más szakrális elemeit, ennek a tisztítótűzről szóló tanítás is áldozatul esett.
Ha a holtak lelke azonnal egy örökké változatlan állapotba távozik, ahol már a közbenjárásunknak nincs semmiféle hatása, akkor minden közbenjárásunk, minden imádságunk és más hasonló gyakorlatunk hiábavaló. De ha hiszünk a szentek közösségében, azaz a földön küzdő és a tisztítótűzben szenvedő, továbbá a mennyekben megdicsőült háromszintű egyházban, akkor már a földön befolyásunk lehet azokra a lelkekre, amelyek átlépték a küszöböt; és ők is befolyásolhatnak bennünket. Csak kevesen hagyják el a világot annak a tisztaságnak és kegyelemnek az állapotában, amely lehetővé teszi számukra az azonnali belépést a mennyekbe.
És még kevesebb azoknak a száma, legalábbis ezt reméljük, akik előtt a tisztítótűz áldott menedéke zárva van. Nem tudom elképzelni, hogyan hihetik ezt a protestánsok és csodálkozom, hogy a tisztítótűz lehetőségének elvetése sokaknál oda vezetett, hogy a pokolban sem hisznek. Ez az utóbbi doktrína elég szörnyű, ha csak önmagában tekinti az ember.
A katolikus tanok mind összefüggnek egymással: vagy megállnak, vagy összeomlanak. Az ember nem húzhat ki egy követ a kapuívből anélkül, hogy az össze ne dőlne. A tisztítótűz az egyik legemberibb és legszebb eszme, ami csak elgondolható. Hány és hány fájó anyai szívet csillapított már le és vigasztalt meg a tudat, hogy halott, tévútra keveredett fia számára még van remény!"
Megtérése után Stoddard a Rebuilding a Lost Faith (Egy elvesztett hit újjáépítése) című könyvében számolt be vallási tévelygéseiről. Itt a következőképpen ír a fenti tan észszerűségéről, amely olyan nagy hatást gyakorolt rá:
"A katolikus egyház azt tanítja a tisztítótűzről, hogy van egy hely, ahol a lelkek egy ideig vezekelnek, mielőtt bebocsátást nyernek a mennyekbe. Meg kell tisztulniuk ugyanis bizonyos megbocsátható vétkeiktől, hibáiktól, gyengeségeiktől; vagy meghatározott ideig tartó szenvedést kell elviselniük olyan halálos bűnök miatt, amelyekért még nem nyertek bűnbocsánatot -, bár az örökké tartó bűnhődést Krisztus áldozata már számukra is eltörölte. Az egyház továbbá azt tanítja, hogy Krisztus érdeméért imáinkkal és szentmiseáldozattal még mindig segíthetünk ezeknek a lelkeknek. A formális egyházi tan sem magyarázza ezt másként - az azonban nem tantétel, hogy a tisztítótűz fogalmán tényleges, materiális tüzet kell érteni. Általában úgy gondoljuk, hogy a lelkeknek a tűzben lelki kínokat kell elszenvedniük: ugyanis olyan erősen érzékelik azt a tökéletes boldogságot, amely egyelőre hozzáférhetetlen a számukra, ahogy erre földi életükben soha nem voltak képesek. Egyidejűleg tudatosul bennük a bűn súlya is, amelyet mennyei Atyánk és az Üdvözítő ellen elkövettek."
Találkoztam több protestáns hívővel, akiknek bár a hitvallása nem tartalmazza a tisztítótűzről szóló tanítást, de bevallották, hogy gyakran imádkoznak elhunyt szeretteikért.
Emlékszem egy buzgó protestáns nőre, aki elmondta, hogy minden nap imádkozik a fiáért, aki néhány nappal egyetemi tanulmányai befejezése után halálos autóbalesetet szenvedett. Bár ez az asszony életében Szent Ágoston egyetlen sorát sem olvasta, a szíve vágyakozása és emberi természetének elfojthatatlan ösztöne mégis hozzásegítette ahhoz, hogy átélje az egyházatya tanítását: "Néhányan azok közül, akik eltávoztak ebből a világból, nem lehettek olyan rosszak, hogy méltatlanná váljanak az irgalomra; de annyira jók sem, hogy azonnal elnyerjék a jogot az üdvözülésre."
Tőlünk elszakadt testvéreink egyre nagyobb számban döbbennek rá arra, hogy Krisztus és az apostolok tanításának fényében a tisztítótűzről szóló tanítás mennyire hiteles és észszerű. Mallock helyesen jegyzi meg:
"Azonnal átlátható, hogy ez az egyetlen tanítás, amely hitünket az eljövendő jutalomról és büntetésről legalább valamelyest összhangba hozza természetes igazságérzetünkkel, azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes és az észszerű, távolról sem tekinthető valami fölösleges babonának: ez az, amit az értelem és az erkölcsösség megkövetel; a hit a tisztítótűzben nemcsak az észszerűség oldaláról helyeselhető, hanem harmonikusan illeszkedik egész erkölcsi eszmerendszerünkbe."
Egyszóval: ez a tanítás megfelel az emberi értelem követelményeinek, összhangban van az emberi természet ösztönös vágyaival, valamint híven tükrözi Krisztus és az apostolai tanait.
"A Szenvedő Lelkek teljesen alárendelték magukat Isten akaratának. Csak azt akarják, amit Isten. Ha nyitva állnának is a menny kapui, soha nem mernének Isten előtt megjelenni."
Szalézi Szent Ferenc
Mária Simma - Élményeim a Szenvedő Lelkekkel - Marana Tha Kiadó (2011) - Részlet (98-101. oldal) - A Marana Tha Kiadó (Katona István Atya) engedélyével